1569-ben ezen a napon tartották az első állami lottójáték sorsolását Angliában. Érdekes az egész story. A sorsjegyeket 3 évvel korábban bocsátották ki I. Elizabet engedélyével. A játék sajátossága volt, hogy minden sorsjegy nyerő volt, de a tárgynyeremények (ezüsttálak, serlegek és hasonló tárgyak a kincstárból) különbözőek voltak és a nyeremények értékének összege egyenlő volt a sorsjegyek árának összegével (vagyis volt aki a kifizetett összegnél nagyobb, volt aki pedig kisebb értékhez jutott a sorsoláskor). Hogy mi volt az értelme a sorsjegyek kibocsátásának, ha a kincstárnak nem származott többletbevétele belőle? Itt a ravaszág! Így jutott az államkincstár ezen idő alatt ingyen (kamat nélküli) hitelhez.
De itt még nincs vége az angol csavarosságnak. Egy idő után a kincstár a sorsjegyek árusításának jogát eladta alkuszoknak, ezek az alkuszok tekinthetők a modernkori tőzsdei brokerek előfutárának. És mit találtak ki ezek a "brókerek"? Mivel sok ember nem tudta megvásárolni a nagy értékű sorsjegyet, ezért kibocsátottak az egyes sorsjegyekhez egyfajta részesedést (kvázi részvényt), vagyis meg lehetett venni egy olyan papírt, ami egy sorsjegy (és annak későbbi nyereménye) egytized vagy egyharmad részének tulajdonjogát testesítette meg. Aztán az emberek ezeket részesedéseket egymás között is adni-venni kezdték. Mindezt az ezerötszázas években.
Hülye angolok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése